Nikola Karabatic élete legnehezebb időszakáról: Meg is halhattam volna
)
A két testvér között soha sem volt rivalizálás
A franciák legendás kézilabdázója, Nikola Karabatic a mai napig szoros kapcsolatot ápol testvérével, hangsúlyozta, a pályafutásuk alatt soha nem rivalizáltak egymással, éppen ellenkezőleg: közös céljuk volt, hogy együtt érjék el a legnagyobb sikereket. Még mielőtt Luka végleg elkötelezte volna magát a kézilabda mellett, egy ideig teniszezett, testvére pedig azt mondja, akkoriban egészen más elképzelése volt profi sportolói pályafutásáról.
Amikor 13-14 éves volt, ő volt a legjobb Franciaországban. Arról álmodoztam, hogy egy napon a Roland Garroson, Wimbledonban láthatom őt játszani. 19 évesen tért vissza a kézilabdához, akkor pedig egy új álmunk lett, mégpedig az, hogy együtt játszhassunk. Soha nem volt köztünk rivalizálás, valahányszor nyert, úgy éreztem, mintha én nyertem volna. Ez akkor is nagyon erős volt, amikor egy klubban játszottunk
– mondta, az Arena Sportnak majd hozzátette, megtiszteltetés volt Lukával játszani, azonban ez egyfajta nyomást is helyezett a sportolóra, mivel fontos volt számára, hogy együtt éljék meg a sikereket.
„A sport az élet iskolája"
Az irányító-átlövő azt mondja, a sportnak köszönhetően rengeteget tanult az életről, a küzdésről és a fejlődésről.
Nagyszerű, mert a sport erre tanít. Egyszer világbajnok vagy, majd a következő alkalommal kikapsz a kupában egy másodosztályú csapattól… A sport megtanít arra, hogy az élet így működik. Egyszer minden összejön, máskor pedig semmi… Megtanít arra, hogy folyamatosan fejlődnöd és alkalmazkodnod kell az új helyzetekhez. A sport az élet iskolája, mentálisan és fizikailag is formálja az embert.
– összegezte a kézilabdázó, majd visszaemlékezett súlyos sérülésére, melynek köszönhetően sokat tanult önmagáról.
„Ha megsérülsz, akkor az egód is sérül. 37 éves koromig soha nem sérültem meg súlyosan, azt hittem, hogy egy gép vagyok és végigcsinálhatom a karrieremet komoly sérülés nélkül. Négy hónapig életem legjobb formájában voltam, majd keresztszalag-szakadásom lett. Két héttel a műtét után trombózist és tüdőembóliát kaptam. Ez is csökkentette a magabiztosságomat, hiszen akár meg is halhattam volna. Vagy tanulsz a megélt pillanatokból, amelyek lehúztak és erősebbé tettek vagy nem, viszont akkor biztosan megismétlődik egy hasonló trauma. Az, ami a karriered és az életed során történik veled lehetőséget ad arra, hogy jobb játékos és jobb ember legyél."