Botrányos világbajnoki selejtező: politikai vihart kavart a Norvégia–Izrael mérkőzés

Stale Solbakken csapata hibátlan mérleggel vezeti csoportját, és az oslói, telt házas Ullevaal Stadionban játszott találkozón akár a biztos pótselejtezős helyet is bebiztosíthatná. A sport azonban ezúttal háttérbe szorul, mert a mérkőzés bevételét a Norvég Labdarúgó-szövetség (NFF) teljes egészében a Gázában zajló humanitárius segítségnyújtásra ajánlotta fel.

Lise Klaveness, az NFF elnöke és az UEFA végrehajtó bizottságának tagja korábban nyíltan kijelentette: Izraelt ugyanúgy ki kellene zárni a nemzetközi futballból, mint Oroszországot az ukrajnai invázió után. Ezzel Norvégia gyakorlatilag az egyetlen európai ország, amely ennyire határozottan állást foglal a konfliktusban.

Norvégia és Izrael diplomáciai kapcsolatai az elmúlt hónapokban gyakorlatilag megszűntek, miután Oslo elismerte a palesztin államot, és a norvég állami vagyonalap eladta izraeli vállalatokban lévő részvényeit. A norvég kormány és az NFF retorikája egy irányba mutat: “Izrael aránytalan támadásai a civil lakosság ellen nem elfogadhatók.”

A norvég döntés, hogy a meccs bevételét a Határok Nélküli Orvosok (Doctors Without Borders) gázai munkájának támogatására fordítják, heves reakciót váltott ki az izraeli szövetségből, amely gúnyosan megjegyezte: „Reméljük, nem terroristákhoz vagy bálnavadászokhoz jut a pénz.”

A szövetség fokozott biztonsági intézkedéseket vezetett be: a stadion befogadóképességét 2500 fővel csökkentették, minden zászlót és molinót előzetesen engedélyeztetni kell, bár kis palesztin zászlókat engedélyeznek.

A norvégok hangsúlyozták, hogy ez sportesemény, nem politikai tüntetés. Mindez azonban aligha csillapítja az indulatokat – a Norvégia – Izrael meccs a futball és a geopolitika egyik legforróbb találkozójává vált.