Schmidt Ádám: Az akadémiák nem veszítik el a teljes támogatást, ha nem teljesítik a fiatalszabályt

A sportért felelős államtitkár erről azon a szerdai sajtótájékoztatón beszélt, amelyen az államilag elismert labdarúgó-akadémiával rendelkező klubokra vonatkozó követelményekről számolt be.

Hangsúlyozta: a hét NB I-es és két NB II-es kiemelt akadémia csak a támogatás egy részét veszíti el abban az esetben, ha nem teljesíti a fiatalokra vonatkozó vállalt percszámot.

Schmidt Ádám felidézte, hogy 2023 júliusában kerültek az utánpótlás-nevelő sportakadémiák a sportállamtitkárság, illetve annak háttérintézményei, előbb a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ), majd idén a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) felügyelete alá. Hozzátette: céljuk, hogy a támogatásokat minél hatékonyabban használják fel, azért a korábbi határozott idejű szerződések helyett határozatlan idejűeket kötöttek, így ha valamelyik akadémia nem teljesít megfelelően, akkor könnyebben kikerülhet a rendszerből.

Az államtitkár kiemelte: az akadémia lét feltétele, hogy öt magyar labdarúgót kell folyamatosan a pályán tartani a bajnokságban, ugyanakkor a fiatalpercek a produktivitásnak, közérthetőebben az ösztönző rendszernek csak egy különálló részét képezik.

Azok az akadémiák, amelyek nem teljesítik a "fiatalszabályt", vagyis a bajnokság során nem szerepeltetnek 2004-ben vagy később született labdarúgókat annyi percig a pályán, ameddig vállalták, az elterjedt hírekkel ellentétben nem veszítik el automatikusan akadémiájuk kiemelt státuszát. A támogatás ugyanis több szegmensből áll, van infrastruktúrára fordítható része és szakmai része.

Ha egy akadémia azt vállalja, hogy betartja a produktivitást, benyújthatja az igényét erre az ötven százalékra, ha pedig nem tudja betartani a vállalását, csak ezt az ötven százalékot veszíti el - jelentette ki az államtitkár, aki hangsúlyozta, az egész ösztönző rendszernek az a végcélja, hogy minden akadémiával rendelkező klub eljusson oda, hogy két fiatal játékost folyamatosan a pályán tart.

Szalai Ádám, az NSMI módszertani igazgató-helyettese arról beszélt, hogy a magyar élvonalban a 2023-2024-es idényben 25 ezer fiatal játékperc jött ki, ami más országokéhoz viszonyítva nagyon kevés. Ezért évről évre növelni kívánják a fiatalpercek számát, ami a 2024-2025-ös idényben 37 ezer percre emelkedett, és a most kezdődött bajnokságban ezt további 10-15 százalékkal szeretnék növelni. Ami azt jelenti, hogy akadémiánként átlagban másfél-két 2004-ben, vagy utána született labdarúgó legyen a pályán.

A volt válogatott futballista hozzáfűzte: egy egyeztetési folyamat során valamennyi akadémia képviselőjével egyenként állapodtak meg. Először számba vették, hogy akadémiánként kik azok a játékosok, akik biztosíthatják a fiatalperceket.

A magyar labdarúgó-válogatott korábbi csapatkapitánya jelezte, nem árulhatja el, hogy a kiemelt akadémiák közül melyik, mennyi fiatalperc teljesítését vállalta, annak nyilvánosságra hozatala csak a másik fél beleegyezésével történhet.

Elmondta még, hogy az akadémiák úgy is teljesíthetik a produktivitást, ha egy fiatal labdarúgót külföldre értékesítenek. Ha például egy játékost a top nyolc európai bajnokságba adnak el, és az ott játszik is, akkor egy játékperc többnek számít, mintha a hazai bajnokságban szerepelne.