Súlyosan megégett, meghalt a babája, mégis kétszeres világbajnok lett – videóval

Ana tehetsége hamar kiderült, s jöttek is a sikerek futószalagon. Az 1986-os Közép-Amerikai és Karibi Játékokon nyert 400 és 800 méteren. 1989 különösen jó éve volt, győzött a duisburgi Universiadén (800 m) és a barcelonai Világkupán (400, 800, 4x400), utóbbin a kétkörös versenyben 1:54:44-tel, ami ma, 34 évvel később is az örökranglista ötödik legjobb ideje.

Később már jobbára csak 800-on versenyzett (és a váltóban), az 1991-es tokiói világbajnokságon ezüst-, a következő évben a barcelonai olimpián pedig bronzérmet szerzett.

Az 1993-as stuttgarti világbajnokság előtt mint a szám egyik topfavoritjával számoltak vele, de el sem indult. Kiderült ugyanis, hogy babát vár. Nagyobb boldogság ez, mondta akkoriban, mint egy világbajnoki arany.

Aztán egy nap szörnyű tragédia történt.

Épp a konyhájában matatott, amikor felrobbant egy petróleumfőző. Ana súlyos égési sérüléseket szenvedett, de ami ennél is jobban sokkolta, elveszítette hat hónapos magzatát. Mindenki azt gondolta, ezzel vége a pályafutásának.

Ana azonban több operáció után – alighanem terápiás céllal – számos operációt követően újra edzésbe állt, s minden addiginál sikeresebb lett. Az 1995-ös göteborgi (videón) és az 1997-es athéni világbajnokságon is aranyérmet nyert, a kettő között még Atlantában szerzett egy olimpiai ezüstöt is.

Kuba annak idején számos világklasszis sportolóra lehetett büszke, de ő még ebből a társaságból is kilógott fölfelé. Miután befejezte az aktív sportolást, 2001. március 2-án – együtt az egyaránt háromszoros olimpiai bajnok bokszolóval, Félix Savónnal és a röplabdázó Mireya Luisszal – maga Fidel Castro búcsúztatta el.

És hogy a történetnek tényleg happy and legyen a vége: Anával a sors kegyes volt, megadta neki az anyaság örömét is, lánya Carla Fidelia 22, fia Alberto Alejandro 21 esztendős.