)
„Nem voltam meglepetésvendég, tudta, hogy megyek, hiszen beszéltünk előtte, ő viszont meglepett engem a bajnoki után egy mezével. Nagyon jólesett a gesztus, örültem neki, ő persze kicsit szomorú volt a 3-1-es vereség miatt. Azért gratuláltam és biztattam, hogy csak így tovább” – mondta az NB II-es ETO-ból nyáron visszavonult futballista.
)
Priskin a hazai nézők között ült, de mint elárulta, egyik csapatnak sem szurkolt, igazából a pályán lévő két magyar jó játékáért szorított.
„Számomra az szerzett örömöt, hogy két honfitársam is kezdőként pályára lépett, és mindketten jól játszottak. Amúgy tervezem, hogy hamarosan valamelyik hazai meccsén is megnézem Milost a Bournemouthban” – magyarázta a korábbi 63-szoros magyar válogatott csatár.
Kerkez és Priskin körülbelül egy évet játszott együtt az ETO-ban, de előbbi még nagyon fiatal, 16 éves volt akkor. A tehetség persze már akkor is megvolt benne, látszott, sokra viheti.
„A pályán kívül, az öltözőben én egyengettem az útját. Fogékony volt, nyitott minden tanácsomra, látszott rajta, nagy benne a tanulási vágy. Aztán a meccseken meg ő segített engem az elfutásaival, a jó beadásaival, a szélről bejövő pontos passzaival. Büszke vagyok rá, bizonyította, hogy a Győrből is fel lehet jutni a csúcsra, az angol Premier League-be. Ráadásul még mindig csak 19 éves, a karrierje elején jár, szerintem még magasabb szintre fog jutni, mint a Bournemouth” – vélte az ETO korábbi csapatkapitánya.
Valószínűleg azért is volt erős a kötelék a két futballista között, mert mindketten határon túli magyarként kerültek az anyaországba. Priskin a Felvidékről, Révkomáromból, míg Kerkez a Vajdaságból, Verbászból.
„Mindkettőnket Győrbe vitt a sorsunk, új otthonra találtunk, majd az élet úgy hozta, hogy a világ legerősebb bajnokságába, az angol első osztályba is eljutottunk, én a Watfordba, ő meg most a Bournemouthba. Milos még engem is túlszárnyalhat a PL-meccsek számában” – nyilatkozta Priskin.
)
)
)
)
)
)
)
)
)