„Az biztos, hogy a következőt nem én rúgom” – Vécsei Bálint a kihagyott büntetőkről és a társak vigasztalásáról

Milyen érzések kavarognak önben?
Nagyon sajnálom, hogy mindkét büntető kimaradt – mondta letörten a kolozsvári stadion vegyes zónájában a Magyar Nemzet, a Nemzeti Sport és a Sportal kérdéseire válaszoló Vécsei Bálint. – Éppen a meccs előtti este álmodtam meg, hogy kapunk egy tizenegyest, amit berúgok. Ezért is voltam magabiztos. Borzasztóan érintett, hogy kimaradt. Ha bemegy, visszajövünk a meccsbe, és más végeredmény születhetett volna…

Ez volt a fordulópont?
Nagy lehetőség volt, nem vitás. A szituációt megelőző húsz percben nyomást tudtunk gyakorolni a CFR-re, inkább az ellenfél térfelén zajlott a játék, igaz, nagy helyzetek nem adódtak előttünk. Hiába voltunk egygólos hátrányban az első félidő után, azt éreztem, nyílt a párharc, úgy is jöttünk ki a második játékrészre, hogy mindent megteszünk a fordításért. Mentünk is előre becsülettel, majd jött a büntető… A második kapott gól után benne volt a levegőben, hogy innen nagyon nehéz lesz továbbjutás, a fejekben talán már az volt, hogy nem is lesz meg.

Ha jól sejtjük, a lefújást követően a társai nem kritizálták.
Mindannyian igyekeztek vigasztalni. Elhihetik, én sajnálom legjobban, hogy így alakult. Csak ismételni tudom magam: azért is álltam oda, mert magabiztos voltam, és mert azt éreztem, hogy berúgom.

A Magyar Kupa döntőjében ön végezte el a Paks utolsó tizenegyesét, azzal hódították el a trófeát, hogy a bal felső sarokba lőtte a labdát. Nem gondolt arra, hogy most is oda rúgja?
A megismételt kísérletnél a kap bal oldalát vettem célba. A pálya csúszós volt, ezért próbáltam laposan lőni, sajnos mellé ment. Az elsőnél pedig középre akartam beemelni, mert sejtettem, hogy a kapus elvetődik valamelyik irányba, de otthagyta a lábát…

Láthatóan megviselték a történtek – hogyan tud talpra állni ebből a helyzetből?
Az biztos, hogy a következő büntetőt nem én rúgom… A játékkal kell foglalkoznom, pozitívan kell gondolkodnom, előre kell tekintenem. Abból kell erőt merítenem, hogy várnak még ránk nemzetközi kupameccsek, amelyeken lehet javítani.

A Konferencialiga második selejtezőkörében a Mariborral találkoznak. Mit remél a párharctól?
Az nem kétséges, hogy megint egy jó csapattal kerülünk szembe. Fontos, hogy bár a bajnokság még nem kezdődött el, két tétmeccs már van a lábunkban. Hiába kaptunk ki végül három góllal, a másodikon már jobb volt a játékunk ritmusa, és bízhatunk abban, hogy legközelebb még jobb lesz. Az esélyekről felesleges beszélni, de azt ígérhetem: mindent elkövetünk annak érdekében, hogy továbbjussunk.

A CFR elleni csatából mit lehet továbbvinni?
Noha a három nullás összesítés nem azt mutatja, szerintem szoros volt párharc, a két keret közötti különbség nem nagyon látszott meg a pályán. Kolozsváron sem tükörsimán kaptunk ki, sokáig nyílt volt a mérkőzés, talán még azt is mondhatom, hogy nüánszokon múlt. Alakulhatott volna másképp is, lehetett volna szebb is a vége…

EZT OLVASTA MÁR?